Lehet, hogy egymást keressük? Azonnali félállás lehetőség ~ köszönjük, ha osztjátok 😊
Két fontos dolog, amire vártunk, már itt van: jogosultak lettünk az 1%-ra és egy nonprofitban jártas könyvelő segítségét is magunk mellett tudhatjuk. Úgy érzem, most jöhet el az idő, amikor minden egybeér:
Van egy lelkes csapat, akik belekóstoltak már az Önfeledtségnek teret adó programjainkba, és van pályázatokhoz értő segítőnk is - most olyasvalakit keresünk még, aki velünk aktívan együttműködne a további terveink megvalósításában: önfeledtségről szóló programok szervezése, felnőtt játszóterek kialakítása mellett szeretnénk híd lenni, ami összeköti az ebben legtisztábban segíteni tudókat azokkal, akiknek pont erre van szüksége, de valamiért nem enged(het)ik meg maguknak. Hogy mindenki nyerjen!
💚💛 Mert hozzásegíthetjük egymást, hogy mindenki egyre többet csinálhassa azt, amit szeret.Van már csupaszeret adományokból egy szép kis összeg a számlánkon, aminek egy részéből szeretnénk új munkatársunkat is fizetni, és közös erővel további forrást teremteni, mert hisszük, hogy szükség van arra, amit a zászlónkra tűztünk.
Van tapasztalatod civil szervezeti téren? És ami a legfontosabb: lelkesít, hogy tiszta, eredeti, gyógyító minőségeink felszabaduljanak a sok gátló tényező alól, és végre ne üres versengésre, megfelelési kényszerekre fecséreljük a drága erőnket, hanem beleálljunk abba a kiapadhatatlan forrásba, ami a legtöbbünkben elfelejtve de ott buzog, ahonnan természetes lendülettel tudunk szeretetet és nyitottságot vinni minden helyzetbe, oldva a feszültségeket, összebékítve az ellentéteket, és igen, ezáltal mindenki másban is támogatva azokat az öngyógyító folyamatokat körülöttünk, ami ránk is visszahat? Felszabadítva egymásban az örök gyermeket.
Az Unikornis Egyesület története a kacifántosakkal indult, hogy mára kitárja kapuit mindenki előtt, aki szeretne igazi Önmagával találkozni, és szükségét érzi felszabadítani valódi tiszta természetünket. A valódi fókusz kezdettől ugyanaz volt ~ szeretet közösség, valódi organikus megoldások, élhető életterek, természetes egyszerűség. Milyen érzést ébreszt benned az a kép, hogy a tűz körül ülsz néhány emberrel, hallgatjátok a pattogó fa hangját, a lángok puha lobogását, néha szavak nélkül, néha őszinte beszélgetésekbe merülve, tápláló ételt falatozva, máskor valaki hangszert ragad egy ihletett pillanatban és örömzene születik, hangok szállnak, megnyílnak a torkok, mozdulatok indulnak, felszabadult táncba fordulnak.. majd ahogy újra lecsendesedik minden, magától születik egy következő formája a töltekezésnek?
Ha szívesen dolgoznál velünk a fentiek szellemében, várjuk jelentkezésedet: unikornisegyesulet@gmail.com
